Jelenlegi hely
1919 - A Tanácsköztársaság kikiáltása
Könyvek, cikkek, recenziók
1918–1919 forradalma és a történelmi emlékezet. Hajdu Tibor történésszel beszélget Csoma Lajos. Eszmélet, 31(2019): 121. sz. 32-49.
„Illett azt írni, és én azt nagyjából magamévá is tettem, hogy a Tanácsköztársaság magasabb szintet képviselt, mint a polgári forradalom. De én mindig is úgy gondoltam, hogy ez egy forradalom volt.”
Csunderlik Péter: A "vörös farsangtól" a "vörös tatárjárásig". A Tanácsköztársaság a korai Horthy-korszak pamflet- és visszaemlékezés-irodalmában. Napvilág Kiadó, Budapest, 2019.
Ismertetés:
Laczó Ferenc: A tatárjárástól a narratológiáig. Élet és Irodalom, 2019. jún. 28.
Debreczeni-Droppán Béla: 1919 forró tavasza a pesti Múzeumkertben. Újkor.hu, 2019. márc. 21. Teljes szöveg
Gali Máté: A Tanácsköztársaság a magyar történeti emlékezetben. Rubicon, 29(2019): 4. sz. 48-55.
„A Magyarországi Tanácsköztársaság egyesek szerint ’dicsőséges’, mások szerint viszont inkább ’dicstelen’ 133 napja mindmáig a honi történeti emlékezet egyik sokat vitatott eleme. A kommün megítélésével kapcsolatos polémia ugyanis már a bolsevista rendszer 1919 nyarán bekövetkezett összeomlása után elkezdődött, de végleges nyugvópontra napjainkig sem jutott.”
Hollósi Gábor: Alkotmányos alkotmánytalanság. A Tanácsköztársaság alkotmányával kapcsolatos problémák. Rubicon, 29(2019): 4. sz. 12-15.
„Egy történelmi alkotmányra épülő kartális alkotmány kétségkívül modern vívmány lett volna a korban, a Tanácsköztársaság alkotmánya azonban a jogokat a társadalom különböző rétegei számára csak szelektíven biztosította. Ezzel nemcsak a tanácsrendszert, hanem a köztársaság intézményét is lejáratta.”
Horváth J. András: A vörös uralom mint szemlyes élmény. Századok, 153(2019): 5. sz. 869-886.
Ligeti Dávid: Kitört a proletárdiktatúra! Március 20-21. krónikája. Rubicon, 29(2019): 4. sz. 4-11.
„1919. március 21-én egy vértelen puccs eredményeként létrejött hazánk első totalitárius állama, a Magyarországi Tanácsköztársaság. A proletárdiktatúra a következő mintegy 4 hónap – az 1989 előtt hangoztatott ’dicsőséges’ 133 nap – alatt valóban diktatúrát, mégpedig bolsevik (rém)uralmat gyakorolt, és vezetői hamarosan hozzáláttak a társadalmi struktúra gyökeres átalakításához.”
Ligeti Dávid: Filozófusból véreskezű komisszár. Lukács György a proletárdiktatúrában. Rubicon, 29(2019): 4. sz. 34-37.
Nagy Szabolcs: A Tanácsköztársaság szereplői ellen lefolytatott bűnperek. Újkor.hu, 2017. szept. 8. Teljes szöveg
Palkó László András: A romlás virágai. Jeles ünnepek és tragikus hétköznapok a történelmi Magyarország felbomlása idején, 1918 novembere - 1920. júnis 4. (1. rész) Valóság, 62(2019): 7. sz. 6-34.
Palkó László András: A romlás virágai. Jeles ünnepek és tragikus hétköznapok a történelmi Magyarország felbomlása idején, 1918 novembere - 1920. júnis 4. (2. rész) Valóság, 62(2019): 87. sz. 51-78.
Révész Tamás: Nemzeti vagy vörös? A Vörös Hadsereg mozgósítása 1919-ben. Rubicon, 29(2019): 4. sz. 18-25.
„A Tanácsköztársaság történetének egyik legtöbb vitát kiváltó eseménye mind a mai napig a Vörös Hadsereg eredményes mozgósítása maradt. A sikeres toborzást mindegyik oldal a saját szempontjai szerint próbálta értelmezni. Az 1990 előtti történetírás jobbára az emberek forradalmi meggyőződését hangsúlyozta, míg az 1990 után született művek – részben támaszkodva a két világháború közötti visszaemlékezésekre – a résztvevők nemzeti érzéseivel magyarázták az eredményes mozgósítást. Az alábbi cikk arra tesz kísérletet, hogy meghaladja ezt a két magyarázatot…”
Serf András: Kun Béláék egy hónappal korábban elpróbálták az erőszakos hatalomátvételt. Qubit.hu, 2019. márc. 21. Teljes szöveg
Sipos András: Házbizalmiak naplója 1919-ből. A proletárdiktatúra alsó szintű hatalmi szervéről egy pesti bérház példáján. Századok, 153(2019): 5. sz. 851-868.
Takács Tibor: Erőszak ellenfényben. Szamuely Tibor az ellenforradalmi rezsimben. In: Terror 1918-1919. Forradalmárok, ellenforradalmárok, megszállók. Szerk.: Müller Rolf - Takács Tibor - Tulipán Éva. Jaffa Kiadó, Budapest, 2019. (Modern magyar történelem) 137-174.
Tverdota György: A senki földjén. A magyar alkotó értelmiség a Kommün bukása után. Eszmélet, 31(2019): 121. sz. 50-66.
„Az irodalomtörténet-írás a Tanácsköztársaság és az irodalmi–kulturális modernség viszonyát mindmáig csupán részlegesen tárta fel. Nem tisztázta, hogy a progresszió képviselői a Kommün végnapjaiban miért s milyen mértékben fordultak el a politikai forradalomtól, majd hogyan került ezután az alkotó értelmiség a politikai bal- és jobboldal közti senkiföldjére. Enélkül nem érthetjük meg, hogy az 1920-as, 30-as években a nyugatos és az avantgard modernség, valamint a népi törekvések miként tudtak érdemben, kritikusan hozzászólni a regenerálódó jobboldal által vezetett ország problémáihoz, és hogyan, miért találtak utat újra meg újra a politikai progresszió programjaihoz.”
Varga Krisztián: A tett propagandájától a vörös inkvizícióig. Korvin Ottó és az erőszak metamorfózisai. In: Terror 1918-1919. Forradalmárok, ellenforradalmárok, megszállók. Szerk.: Müller Rolf - Takács Tibor - Tulipán Éva. Jaffa Kiadó, Budapest, 2019. (Modern magyar történelem) 175-2015.
Varga Krisztián: Korvin Ottó, a „vörös inkvizítor”. Múlt-Kor, 2019. tavasz. Részlet
Varga Lajos: Kényszerpályáról tévútra. Szociáldemokraták a Tanácsköztársaságban. Napvilág Kiadó, Budapest, 2019.
Veszprémy László Bernát: Baloldali antiszemitizmus, anticionizmus és a zsidó vagyon államosítása a Tanácsköztársaság idején. Századok, 153(2019): 5. sz. 887-916.
Vörös Boldizsár: Egy hivatalnok párhuzamos naplói a Tanácsköztársaságról. Századok, 153(2019): 5. sz. 917-926.
Vörös Boldizsár: A diktatúra legitimálása. Utópisztikus jövőelképzelések a Magyarországi Tanácsköztársaságban. Rubicon, 29(2019): 4. sz. 28-31.
„Az utópiák ekkoriban egyrészt hivatottak voltak mozgósítani egy új, a korábbiakhoz képest jobb világ megteremtésére, másrészt legitimálhatták a diktatúra irányítóinak radikális intézkedéseit, köztük a terrort is – e logika szerint ezekre éppen az ideális viszonyok létrehozása érdekében van szükség!”
Publicisztika
Százéves a Magyarországi Tanácsköztársaság. Eszmélet, 31(2019): 121. sz. 5-8.
„Végül is a Tanácsköztársaság óriási jelentősége abban rejlett, hogy az alsó társadalmi osztályok egy rövid időre végre embernek érezhették magukat. A proligyerekek ingyen kimehettek a Margitszigetre, közösségi ellátmányban részesültek a számkivetettek, és mindenekelőtt – elvben – az egész nemzet hozzáférhetett (volna) az évszázadok során felhalmozódott kulturális javakhoz.”
Kovács Kálmán Árpád: A Tanácsköztársaság és az egyházak. MagyarHírlap.hu, 2019. máj. 17. Teljes szöveg
„Száz évvel ezelőtt bocsátotta ki Kunfi Zsigmond közoktatásért felelős népbiztos a vallás szabad gyakorlatáról szóló rendeletét, amely június 23-án a rövid életű tanácsalkotmánynak is részévé vált. A magyarországi kommunisták az egyházak elsorvadását terrorral is igyekeztek elérni.”
Megyeri Dávid: Nemzeti konszenzus Horthy személyéről. (Ez történt száz éve) Magyar Nemzet, 2019. nov. 9.
Krusovszky Dénes: "A nemzetellenes nem volt szitokszó". Konok Péter történész, fordító. Magyar Narancs, 2019. aug. 8.
Beszélgetés Konok Péter történésszel, Bob Dent A vörös város. Politika és művészet az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság idején című könyvének megjelenése kapcsán.
Pethő Tibor: „Patkánysírásos esték” – Még párbeszéd sem alakult ki a Tanácsköztársaságról. Magyar Hang, 2019. márc. 22. Teljes szöveg
„Mindenkihez! – kiáltotta világgá a kommunista hatalomátvételről, a Tanácsköztársaság kikiáltásáról szóló közlemény száz esztendeje, 1919. március 21-én este. A Kun Béla (papíron Garbai Sándor) vezette diktatúra villámgyorsan államosította a bankokat, gyárakat, lakóházakat, iskolákat, a földet, túszokat szedett, embereket gyilkolt, visszafoglalta, majd puskalövés nélkül feladta a Felvidék egy részét, végül gyorsan megbukott.”
Események
2019. jún. 24. Budapest, Ludovika Campus (Orczy-park) – A Nemzeti Közszolgálati Egyetem emlékoszlopot állított a ludovikások ellenforradalmi felkelésének 100. évfordulóján
Beszámoló:
Emlékoszlopot állítottak a Ludovika ellenforradalmi felkelésének 100. évfordulója alkalmából. MagyarNemzet.hu, 2019. jún. 24. Teljes szöveg
2019. máj. 15-16. – Mérlegen a Tanácsköztársaság. Budapest Főváros Levéltára és a Trianon100 Kutatócsoport konferenciája. Az esemény honlapja
2019. ápr. 8. Pécs, Civil Közösségek Háza - Pódiumbeszélgetés a Tanácsköztársaságról a Viták a történettudományban című sorozat keretében, a Magyar Történelmi Társulat Dél-dunántúli Csoportja szervezésében
Beszámoló:
Bacsa Eszter: Viták a történettudományban - Fúkuszban a Tanácsköztársaság. Újkor.hu, 2019. ápr. 26. Teljes szöveg
2019. márc. 18-tól – Előadássorozat A Tanácsköztársaság 100 év után címmel Budapest Főváros Levéltára és a Clio Intézet szervezésében. A programsorozat honlapja
Beszámolók az egyes előadásokról az Újkor.hu honlapon
2018. okt. 9. - Kerekasztal-beszélgetés Lehet-e propaganda nélkül beszélni a Tanácsköztársaságról? címmel a Szabad Október Fesztivál keretében.
Beszámoló:
Erdős András Patrik: 133 napról száz év után - a Tanácsköztársaság emlékezete. Újkor.hu, 2018. okt. 28. Teljes szöveg
Hírek
Elveszettnek hitt képek kerültek elő a Tanácsköztársaságról. Népszava.hu, 2019. márc. 21. Teljes szöveg
„A kor hangulatát mutatják be és a történelmi események jobb megértését is segíthetik azok a felvételek, amelyek nemrégen kerültek elő az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) archívumaiból. Jelenleg képek digitalizálása zajlik, a történészi elemző munka csak ezután jöhet."
Rádi Gábor: Páratlan kincsek azok a 100 éves filmhíradók, ahol Kun Béla és Szálasi tökéletesen megfér egymás mellett. Qubit.hu, 2019. aug. 6. Teljes szöveg
„...a mára kincsnek számító anyagokat kezdték el rendszerezni úgy egy évvel ezelőtt a Magyar Nemzeti Filmalap munkatársai, akik aprólékos munkával, utánajárással, könyvtárazással, korabeli újságok és egyéb dokumentumok felhasználásával értelmezték, kontextusba helyezték, digitalizálták és közzétették őket."
