Jelenlegi hely

1920 - A trianoni békeszerződés aláírása

 

Szépirodalom
 
Sárosi István: Trianon a Nemzetközi Törvényszék előtt. Kairosz Kiadó, Budapest, 2019.
„Az orvos-író szerző zseniálisan megszerkesztett könyvdrámájában a Nemzetközi Törvényszék szakértő jogászai megidézik és vallomásra bírják a béketárgyalás kulcsszereplőit, többek között a brit, a francia és az olasz miniszterelnököt, az Egyesült Államok elnökét, valamint Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia vezető politikusait, de heves viták közepette részletesen elemzik Magyarország évszázadokra visszatekintő történelmi felelősségét is a tragikus végkifejlet alakulásában.”
 
 
Könyvek, cikkek, recenziók
 
Bakk, Miklós: The Hundred-year-old Romanian Nation-state. Hungarian Review, 10(2019): 4. sz. 80-96.
 
Dékány István: Trianoni árvák. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2018.
Ismertetés:
Rinner Anita: Trianon után: Csonka vágányokon veszteglő sorsok. Újkor.hu, 2019. júl. 4. Teljes szöveg
 
Dévavári Zoltán: Kék és vörös terror. Intzéményes erőszak a Délvidéken (1919-1925). In: Terror 1918-1919. Forradalmárok, ellenforradalmárok, megszállók. Szerk.: Müller Rolf - Takács Tibor - Tulipán Éva. Jaffa Kiadó, Budapest, 2019. (Modern magyar történelem) 85-113.
 
Drábik János: Százéves Trianon. Döntsük meg? Törődjünk bele? Kik Trianon igazi felelősei? Gold Book, 2018.
„A trianoni békediktátum bizonyíthatóan hamis tényeken és adatokon alapul. Ezt a szerződést a győztes antanthatalmak a kisantant-szövetségeseikkel kötötték a magyarokról, de nem a magyarokkal. Egyedül a magyar néppel és államával szemben nem alkalmazták sem a történelmi, sem a nyelvi–etnikai, sem az önrendelkezési elvet.”
Ismertetés:
Ablonczy Balázs: János bácsi a csatába’. VálaszOnline.hu, 2019. jan. 31. Teljes szöveg
„Másfél év van még a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulójáig, de karácsony előtt nem sokkal meg is érkezett a boltok kirakataiba az első könyv, amely valamiféle revelációt ígér az emléknap elé. Az összeesküvés-elméletekre szomjazó közönség köreiben hosszú idő óta töretlenül népszerű Drábik János Százéves Trianon című munkája – fogalmazzunk így – műfaji, nyomdászati és intellektuális bravúr egyszerre.”
 
Gulyás László - Szávai Ferenc - Vizi László Tamás: Trianonról közérthetően. Tizenkét előadás a nemzeti, polgári, konzervatív történetírás jegyében. Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, 2019.
„Gulyás László 2017 szeptemberében a Szegedi Tudományegyetemen Trianon-kurzust indított. A kurzuson elhangzott előadások szerkesztett, lektorált, jelentősen bővített verziójából született meg a könyv. (...) Az alcímben szereplő három jelző az alábbiakat jelenti: Nemzeti: a magyar történészeknek arra kell törekedniük, hogy munkáikat magyar tollal és magyar szívvel írják. Azaz Trianon történetét a magyar nemzet szempontjából kell megírni. Polgári: folytatni kell a két világháború közötti történetírás legjobb hagyományait, és küzdeni kell a marxista történetírás relativizáló szemléletmódja ellen. Konzervatív: a múlt történései jól rekonstruálhatók, és a 'sine ira et studio' szellemében írhatók meg."
 
Lönhárt Tamás: Mert tiéd a hatalom...? Erdély, a Bánság és Partium a változó hatalmi intézmények örvényében (1918-1920). In: Terror 1918-1919. Forradalmárok, ellenforradalmárok, megszállók. Szerk.: Müller Rolf - Takács Tibor - Tulipán Éva. Jaffa Kiadó, Budapest, 2019. (Modern magyar történelem) 13-51.
 
Péterfi Gábor: Trianon és revízió Németh László írásaiban. Újkor.hu, 2019. feb. 8. Teljes szöveg
 
Pritz Pál: 100 év - A trianoni Magyarország története. Kossuth Kiadó, Budapest, 2019.
 
Révész Tamás: Nem akartak többé katonát látni? A magyar állam és hadserege 1918-1919-ben. Bölcsészettudományiu Kutatóközpont, Budapest, 2019. (Magyar történelmi emlékek. Értekezések, 4.)
Beszélgetés a könyvről:
Ablonczy Bálint: A 100 éves mítosz vége: nem azért veszett el az ország, mert „nem akartak katonát látni”. VálaszOnline, 2019. dec. 13. Teljes szöveg
 
Romsics Ignác: Erdély elvesztése 1918-1947. Helikon Kiadó, Budapest, 2018.
„…Részletesen foglalkozik az 1918. őszi sikertelen megbékélési kísérletekkel, majd Erdély román megszállásával, valamint az 1918. decemberi 1-jei gyulafehérvári román "nemzetgyűléssel" és ennek következményeivel, továbbá az új helyzetet szentesítő trianoni békeszerződés megalkotásának körülményeivel. A térképekkel gazdagon illusztrált kötet zárófejezete a két világháború közötti és alatti helyzetet, valamint az 1947-es párizsi békeszerződéshez vezető utat ismerteti.”
Ismertetések, bírálatok:
Csarnai Márk: Romsics Ignác új kötete a Trianon-évfordulóra. Újkor.hu, 2018. júl. 1. Teljes szöveg
Fehér Zoltán: Romsics Ignác úgy tesz, mintha sosem dörgölőzött volna Gyurcsányhoz. Figyelő.hu, 2018. jún. 1. Teljes szöveg
 
Szeghy-Gayer Veronika: Civilek elleni erőszak Kassán. Az első csehszlovák megszállás hónapjai (1918. december - 1919. június). In: Terror 1918-1919. Forradalmárok, ellenforradalmárok, megszállók. Szerk.: Müller Rolf - Takács Tibor - Tulipán Éva. Jaffa Kiadó, Budapest, 2019. (Modern magyar történelem) 53-83.
 
Tomka Béla: A trianoni béke gazdasági hatásai - új szempontok és módszerek. Tényleg.com,É.n. Teljes szöveg
„A trianoni békeszerződés gazdasági hatásaival foglalkozó korabeli hazai diskurzus a természeti erőforrások veszteségeire koncentrál, kimondva vagy kimondatlanul azt feltételezve, hogy a nyersanyagok és más természeti erőforrások jelentik a gazdasági növekedés fő tényezőit. Ez a szemlélet már a két világháború között is elavultnak számított, s különösen annak tekinthető ma."
 
Trianon arcai. Naplók, visszaemlékezések, levelek. Szerk., előszó, jegyz.: Kunt Gergely - L. Balogh Béni - Schmidt Anikó. Libri Kiadó, [Budapest, 2018.]
„Trianon - második Mohács. Így látta a korabeli magyar közvélemény az 1920. június 4-én aláírt magyar békeszerződést. E kötet korabeli naplókon, visszaemlékezéseken és más személyes jelleg, többségükben eddig kiadatlan történelmi forrásokon keresztül mutatja be az első világháború befejezését követő impériumváltások hatásait. (...) Ugyanazt az eseménysort különböző szempontokból és eltárő élethelyzetekből szemlélve olvasóink előtt izgalmas kép rajzolódik ki a Monarchia felbomlását átélő társadalomról."
Beszámoló a könyvbemutatóról:
Kanyó Ferenc: Lehet-e újat mondani Trianonról? Újkor.hu, 2018. jún. 6. Teljes szöveg
Ismertetés:
Jeszenszky Géza: Kunt Gergely - L. Balogh Béni - Schmidt Anikó (szerk.): Trianon arcai. Naplók, visszaemlékezések, levelek. Századok, 153(2019): 4. sz. 837-839.
 
Trianon és az olasz diplomácia. Dokumentumok a békeszerződés előkészítéséről, 1919-1920. Vál., ford., bev., jegyz.: Juhász Balázs. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Budapest, 2018. (Magyar Történelmi Emlékek. Okmánytárak)
„...a szerző azt mutatja be, hogy milyen főbb érdekek vezérelték a Kárpát-medence újrarendezése során az olasz külpolitikát: a térségpolitikájuk keretében mikor, hogyan és miért támogatták a magyar igényeket; miért próbáltak úgy kedvezni Magyarországnak, hogy azzal ne rontsanak pl. a romániai pozíciójukon; milyen elképzeléseik voltak a kialakítandó új magyar belpolitikai rendszerről; miért támogatták a trianoni békeszerződés előzetes változatának módosítását és ezen törekvésük hogyan lehetetlenült el..."
Ismertetés:
Horváth Jenő: Juhász Balázs (vál., ford., bev., jegyz.): Trianon és az olasz diplomácia. Századok, 153(2019): 4. sz. 840-842.
 
 
Publicisztika
 
„…a mai kor szemüvegén keresztül…”
 
Ballai Attila: Lelki revízió. MagyarNemzet.hu, 2019. jún. 5. Teljes szöveg
„Mert a tatár, a török, a német, az orosz, a két világháború, a holokauszt családokat, városokat, tájegységeket, generációkat tört össze, emésztett fel, de Trianon tértől és időtől független, örök trauma.”
 
Ballai Attila: Hogyan tilos hazát veszíteni. A trianoni emlékév Magyarország és egész Európa számára figyelmeztető múltidézés lehet. Magyar Nemzet, 2020. jan. 4. Teljes szöveg
„A centenáriumi év különleges alkalom az összetartozás kölcsönös érzésének megerősítésére. A lelki közösség mellett a kulturális és a gazdasági kapocs is kiemelten fontos, a légiesedő határok és a kommunikáció, az informatika robbanása ennek is, annak is rendkívül kedvező környezetet teremtenek. Az előző száz évben az anyaország soha nem segíthetett annyit idegenbe szakadt honfitársain, mint most, soha nem plántálhatta beléjük így a meggyőződést, hogy érdemes a szülőföldön magyarnak maradni."
 
Kelemen József: A trianoni csomók. Magyar Hírlap, 2019. júl. 3.
„A két világháború pusztításaitól terhes 20. századot követően, a 21. században is folytatódik az államok közötti 'kötélhúzás', s az egyik ilyen trianoni csomós kötél június 6-án Erdélyben, az Úz-völgyi katonatemetőnél majdnem elszakadt."
 
Szakács Árpád: A liberalizmus okozta Trianont. Újra kell írni Magyarország 1849 utáni történelmét, főleg a dualista korszakét. Új Dunántúli Napló, 2019. jún. 1. Teljes szöveg
„Június 4-én, 99 évvel ezelőtt hozták meg Párizs környékén a trianoni diktátumot, amely Magyarország történelmének legsötétebb korszakát hozta magával. Vajon lehet-e újat mondani eme gyalázatos esemény előzményeiről? Raffay Ernő történészprofesszorral megpróbáltuk a mai kor szemüvegén keresztül elemezni az akkori folyamatokat.”
 
 
„…pragmatikusan gondolkodó ember a fájdalmat nem érzékeli…”
 
Bakó Bea - Antal Róbert István: Nem biztos, hogy Trianon másként nem következett volna be - Ablonczy Balázs az Azonnalinak. Azonnali.hu, 2020. jan. 2. Teljes szöveg
„…az sem biztos, hogy Trianon másként ne következett volna be: nem Trianonnak hívták volna, nem így zajlott volna le, és a határok is tágabbak lennének, de akkor is látni kell, hogy az elmúlt kétszáz évben a legdinamikusabb, és egyébként kifejezetten modern eszmeáramlat Közép-Európában a nacionalizmus volt, aminek mindig szokás a retrográd oldalait nézni, miközben a 19. században elképesztő mozgósító erővel bírt, és aminek egy sor progresszív dolog köszönhető Magyarországon is."
 
Bokros Lajos: Hadd fájjon! Élet és Irodalom, 2019. máj. 24. Teljes szöveg
„Nem az a feladat, hogy valamit elfelejtsünk, ami nem elfelejthető. Hanem egyrészt az, hogy megértsük a történelmi tragédia valódi okát, másrészt az, hogy a jövőre nézve helyes következtetéseket vonjunk le belőle.”
 
Huszár Ágnes: Az elvakart seb esztétikuma. Élet és Irodalom, 2019. máj. 17. Teljes szöveg
„Ahogy a radikális jobboldali pártok meg szokták fogalmazni: nem is (igazi) magyar az, akinek Trianon nem fáj. (…) A fantomfájdalomból a pragmatikusan gondolkodó ember ma már csak a fantomot látja, a fájdalmat nem érzékeli.”
 
Jeszenszky Géza: Így kerülhettük volna el Trianont: idén 100 éves a katasztrófa. VálaszOnline, 2020. jan. 2. Teljes szöveg
„A múlt nem eleve elrendelt, végzetszerű folyamat; a történelem alakulását meghatározza a vezetők döntése, a közhangulat, sőt a véletlen is. Jogos és indokolt annak vizsgálata, hogy egy-egy megtörtént eseménynek milyen alternatívái voltak, miért nem valamelyik másik lehetőség következett be. (...) A történelmi Magyarország ilyen módon, ilyen határokkal történő elvesztése elkerülhető lett volna."
 
 
Események
 
2020. jún. 11-13. Budapest, Magyar Tudományo Akadémia székháza - Beyond Trianon. The exit from war in Danubian Europe: a new era? (1918–1924). Nemzetközi konferencia. Az esemény honlapja
 
2019. nov. 6-7. Budapest, MNL Országos Levéltára - Trianon és a magyar közigazgatás. Közigazgatás-történeti konferencia. Az esemény honlapja
 
2019. okt. 16. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal - Trianon 100. A diktátum következményei statisztikai elemzések tükrében című tudományos konferencia a KSH szervezésében.
 
2018. jún. 22., 23. Budapest, Hősök tere – A Trianon rockopera ősbemutatója Koltay Gábor rendezésében, az Esztrád Színház közreműködésével. Az esemény honlapja
Reflexiók, értékelések:
Herczog Noémi: Külön Semjén Zsolt. Élet és Irodalom, 2018. júl. 6.
Koltay Gábor: „A Trianon-rockopera nem csak a békeszerződésről szól. Színház.org, 2018. ápr. 23. Teljes szöveg
Pion István: Kétórányi tömény szomorúságnak álcázta a Trianon rockoperát Koltay Gábor. Zoom.hu, 2018. jún. 22. Teljes szöveg
 
 
Hírek
 
Baranyai Gábor: Ilyen lesz a Nemzeti Összetartozás Emlékhelye. A Trianon előtti Magyarország több mint 12 ezer településének nevét vésik fel. MagyarNemzet.hu, 2019. ápr. 19. Teljes szöveg
„A Kossuth tér közvetlen közelében kialakítandó emlékhely régi hiányosságot pótol a fővárosban, hiszen egészen mostanáig nem volt méltó emlékhelye a trianoni békediktátumnak, amely szétszabdalta a történelmi Magyarországot…”
 
Kolozsi Ádám: Gyönyörű térkép készült a trianoni menekültekről. Index.hu, 2019. jún. 4. Teljes szöveg
„…az MTA Trianon 100 kutatócsoportja Dékány Istvánnal, a Trianoni árvák című könyv szerzőjével az 1918 utáni évtizedben Magyarországra érkezett menekültek adatait dolgozta fel kereshetően. Az adatbázisban szereplő több, mint 15 ezer családfő a sok százezer trianoni menekültnek csak töredéke, de ez így is komoly előrelépés, aminek remélhetőleg lesz majd folytatása is.”
 
Kovács-Angel Marianna: Megkapta az építési engedélyt a 100 méter hosszú Trianon-emlékhely. 24.hu, 2019. ápr. 30. Teljes szöveg
„…a kormány annyira akarja az emlékhelyet, hogy az nemcsak társadalmi vita nélkül, de szinte minden szabályt mellőzve épülhet meg. Az pedig már korábban kimondták, hogy nem kell építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni, településképi véleményezési eljárást lefolytatni, országkép- és településképvédelmi szempontú előzetes véleményezésnek sincs helye…”
 
Lajos P. János: Čaputová akár Áderrel is emlékezne Trianonra. ÚjSzó.com, 2019. júl. 17. Teljes szöveg
„Nem tartja kizártnak, hogy a jövőre, a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója alkalmából a szlovák és magyar politikusok – akár ő és Áder János magyar köztársasági elnök – közösen emlékezzenek a történelmi eseményre."
 
Lőrinc László: Trianonról tárgyszeren. Tényleg.com, 2016. dec. 3. Teljes szöveg
„...a Trianon 100 MTA-Lendület Kutatócsoport kéttucatnyi, jelentős részben fiatalokból álló csapata – november 24-i bemutatkozásukból következtethetően – sokat fognak tenni a békeszerződés születésének, megvalósulásának, következményeinek tárgyszerű, elfogultságoktól mentes feltárásáért."
 
Mészáros B. Endre: Pécsi sikerkönyvből jön a Trianon-premier. Új Dunántúli Napló, 2020. feb. 7.
 
Nagy Mátyás: Trianonról hét kötetben. Harmincegy szerző írta meg a Monarchia bukásának történetét. Új Dunántúli Napló, 2019. okt. 5.
A trianoni békszerződés  történetét bemutató, az Egyesület Közép-Európa Kutatására gondozásában megjelenő sorozat első kötetének bemutatója a Magyar Nemzeti Múzeumban.
 
Trianon menekültjeiről állítottak össze adatbázist az MTA kutatói. Múlt-kor.hu, 2019. jún. 3. Teljes szöveg
„A kereshető lista hivatalos összeírások, a Magyar Országos Levéltárban őrzött MÁV-iratanyagban lévő dokumentumok, egyéb levéltári anyagok, a helyi sajtó, valamint a menekültek érkezését 1920-1921-ben dokumentáló Erdélyi Hírek című lap alapján állította össze a szerző és a kutatók. Ez a 15 ezer ember a sok százezer trianoni menekültnek ugyan csak töredéke, de fontos lépés a múlt megismerésében…”
 
Trianon-operettre írt ki pályázatot az Operettszínház. Népszava.hu, 2019. feb. 18. Teljes szöveg
„Az évszázados sebeket tépkedő mű lehet opera, operett, musical, daljáték vagy más zenés nyelvezetű, énekes, és a színházi formáknak megfelelő színpadi alkotás, amely még nem került nyilvános színpadi bemutatásra. A nyertes nem kap pénzbeli jutalmat, de bemutatják Trianon-operettjét a 2020/2021-es színházi évadban.”
 
 
Honlapok
 
Trianon 100 – Lendület Kutatócsoport
„A Trianon 100 projekt felelőssége annál is nagyobb, mert a Lendület történetében ez az első, kifejezetten a 20. századi történelemmel foglalkozó, támogatott projekt. A 22 főből álló, szokatlanul nagy kutatócsport valóban interdiszciplináris, szociológustól művészettörténészen át földrajzosig számosan részt vesznek benne. Az eredmény remélhetően 8-10 kötet (forráskiadvány, monográfia, tanulmánykötet), workshopok, konferenciák, cikkek és idegen nyelvű publikációk lesznek.”