Jelenlegi hely

Baranya megye egyes helytörténeti érdekességei a Magyar Nemzeti Digitális Archívumban

 

Szüts Etele

 

A Forum Hungaricum Nonprofit Kft. szakmai jogelődjének köszönhetően közel tíz éves tapasztalattal rendelkezik a közgyűjteményekben őrzött kulturális örökség digitalizálása terén.1 A társaság jogelődje 2015 év végén együttműködési megállapodást kötött a pécsi Csorba Győző Könyvtárral annak érdekében, hogy a könyvtár helyismereti gyűjteményében található baranyai kultúrkincsek digitális megőrzéséhez szakmai támogatást adjon, és a digitalizált gyűjtemény megjelenhessen a Magyar Nemzeti Digitális Archívumban (MaNDA DB) és az Európai Bizottság által támogatott Europeana Alapítvány archívumában. Cikkemben bemutatom Forum Hungaricum együttműködési modelljét és a Csorba Győző Könyvtárral közösen elért eredményeket.

 

Forum Hungaricum Nonprofit Kft.

A Forum Hungaricum szakmai jogutódja a 2011 és 2016 között fennálló Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézetnek, amely többfunkciós közgyűjteményi intézményként – korábbi filmintézeti feladatai mellett − célul tűzte ki, hogy digitalizálja, összegyűjtse és online elérhetővé tegye a magyar kulturális örökséget, vagyis a kéziratos és nyomtatott műveket, képző-, ipar- és építőművészeti, filmművészeti, zenei és táncművészeti alkotásokat. Ennek folytatására 2017. január 1-jétől – a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet korábbi szakmai vezetésével és szakembergárdájával – a Forum Hungaricumot jelölték ki. A Forum Hungaricum emellett hozzájárul a magyar nemzeti kultúrkincsek elérhetővé és újrafelhasználhatóvá tételéhez az Europeana-n keresztül is, ezáltal Magyarországnak lehetősége nyílik, hogy rengeteg új adattal, digitális dokumentummal bővítse az Európai Unió elektronikus könyvtárát.

A Forum Hungaricum feladatait kormányrendelet sorolja fel:2

  • közreműködés a kulturális javak digitalizálásában (közfeladati hivatkozás: a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény)3 (a továbbiakban: Kultv.) 42. § (2) bekezdés c) pont cc) alpontja);
  • közreműködés a kulturális digitális adatbázisok metaadat-sztenderdjeinek és nyilvántartó rendszereinek egységesítésében (közfeladati hivatkozás: a Kultv. 61. § (4) bekezdés e) pontja);
  • részvétel a nemzeti kulturális digitális kataszter kialakításában és közreműködés a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia végrehajtásában (a Kultv. 42. § (4) bekezdés b) pontja);
  • a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet közfoglalkoztatói státuszához kapcsolódó valamennyi jog és kötelezettség, illetve feladatok;4
  • a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet európai uniós forrásból finanszírozott, folyamatban lévő és fenntartási kötelezettséggel terhelt projektjei és az e projektekkel érintett közfeladatai: a Digitális Erőmű és a Nemzeti Filmtörténeti Élménypark működtetése és fenntartása.

 

Együttműködési modell5

A digitalizálási feladat kivitelezéséhez a jogelőd intézmény 2012−2013-ban elsők között vett részt az Országos Kulturális Digitalizációs Közfoglalkoztatási Programok működési modelljének kialakításában. A programot a Nemzeti Művelődési Intézettel (a jelenlegi Művelődési Intézet Nonprofit Kft.-vel) együtt dolgozta ki és nyújtotta be a Belügyminisztériumnak. A cél a helyi közösségek megerősítése és a kultúra terjesztése volt. A programok során a kulturális közfoglalkoztatottak olyan feladatokat látnak el, amelyekre ma a kistelepüléseken, különösen a hátrányos helyzetű régiókban nincs humánerőforrás. A kulturális közfoglalkoztatott munkatársak országszerte különböző partnerintézményeknél – nyilvános muzeális, könyvtári vagy levéltári közgyűjteményekben, alapítványi és egyházi gyűjteményekben, valamint kulturális feladatokat ellátó intézményekben, önkormányzatoknál, civil és művészeti szervezeteknél – dolgoznak heti negyven órában.

A közfoglalkoztatási programok újabb ciklusának kezdetekor a közfoglalkoztatók pályáznak a Belügyminisztériumnál a foglalkoztatás keretösszegére, ez az összeg határozza meg az adott program során a közfoglalkoztatottak létszámát is. A szerződéseket jellemzően a tárgyév márciusától a következő év február végéig kötjük meg az intézményekkel. A programba az intézmények jelentkezés alapján lépnek be és igényelnek bizonyos dolgozói létszámot. A közfoglalkoztató és az intézmények között kétoldalú – önkormányzati koordináció esetén háromoldalú – szerződések jönnek létre, melyeknek része a program során létrehozott és a MaNDA DB adatbázisba feltöltött digitális kulturális javakkal kapcsolatos jogi rendelkezések megtétele. A szerződések fontos kötelező melléklete a munkaterv. A szerződő partnerintézmények saját hatáskörben döntik el, mely gyűjteményrészüket digitalizálják a program keretében.

2013-tól kezdődően napjainkig több mint 180 – volt és jelenlegi – partnerintézmény adja közre digitalizált dokumentumait a MaNDA DB adatbázison keresztül, az egymást követő digitalizálási programok segítségével. A partnerintézmények listája nagyon változatos,6 többek között megtalálhatóak rajta a nagy nemzeti közgyűjtemények (könyvtár, múzeum, levéltár, filmarchívum), a megyei hatókörrel rendelkező városi közgyűjtemények, kulturális és művelődési központok, színházak, különböző egyházak gyűjteményei, nonprofit szervezetek és kisebb helyismereti gyűjteménnyel rendelkező intézmények egyaránt.

2015 végén a Csorba Győző Könyvtár is csatlakozott a programhoz annak érdekében, hogy szakmai támogatást kapjon a könyvtár Helyismereti Gyűjteményében található baranyai kultúrkincsek digitális megőrzéséhez, továbbá a digitalizált gyűjteménye a saját Baranyai DigiTár elnevezésű archívumán7 kívül megjelenhessen a MaNDA DB-n és az Europeana Alapítvány archívumában.

 

Magyar Nemzeti Digitális Archívum

A MaNDA DB8 egy felhő alapú adatbázis, ami annak érdekében jött létre, hogy az Országos Kulturális Digitalizációs Közfoglalkoztatási Programokban keletkezett kulturális örökségünk digitalizált példányai fennmaradjanak és széleskörűen elérhetővé váljanak. Az adatbázis célkitűzése a digitalizált, magyar vonatkozású szellemi, kulturális örökség rendszerezése és nyilvánosságra hozatala a nagyközönség számára egy központi nyilvános online felületen, a hatályos szerzői jog keretei között. A gyűjtés – a digitális tartalmak közzétételével – hozzájárul a közgyűjteményekben, közművelődési intézményekben őrzött kulturális javak eljuttatáshoz a magyar társadalom, valamint a határon túl élő magyar közösségek, illetve a nemzetközi érdeklődők számára; a tudományos kutatás elősegítéséhez; minőségi digitális tartalmak szolgáltatásához a közoktatás számára; illetve a helyi közösségek érdeklődési körébe tartozó, helyi gyűjtemények, események digitális lenyomatának az adott közösség felé való közvetítéséhez. Betekintést nyújt partnerintézményei állományába, közzéteszi a kulturális tartalmakat, amelyeknek fellelhetősége egységes adatbázis hiányában nehezebben lenne megvalósítható. Az adatbázis látogatói felülete angol nyelvű és akadálymentesített verzióban is elérhető.

MaNDA DB

A Csorba Győző Könyvtár kép típusú dokumentumai a MaNDA DB-ben

A rendszer közepes szintű mappinget tartalmaz öt dokumentumtípusra (szöveg, kép, hang, audiovizuális anyag, 3D modell), önálló leírórendszerrel. Maga a tárfelület egy paraméterezhető adatbázishoz csatlakozik. Az adatbázisban 43 opcionális mező választható, amiből hét mező kitöltése kötelező:

  • Cím (ha ismert, a szerző is)
  • Nyelv: a dokumentum nyelve, többnyelvű dokumentum esetén mindegyik nyelv
  • Licenc
  • Jogtulajdonos: az a személy (vagy ritkábban szervezet), amely a dokumentum tulajdonjogai felett rendelkezik, szerzői joggal bír
  • Lead kép (nézőkép) feltöltése, minimum 400 pixel széles méretben
  • Bináris (digitális objektum) feltöltése
  • Tárgy: két-három kulcsszó, a dokumentum tárgyára, témájára utaló kifejezések. Lehetőség van szabadszavas tárgyszavazásra, de ajánlott az OSZK Tezaurusz/Köztaurusz használata.

További, erősen ajánlott metaadatmezők:

  • Leírás: a dokumentum tartalmának rövid, szabadon megfogalmazott, összegző leírása
  • Időbeli vonatkozás: az eredeti (fizikai) dokumentum létrejöttéhez, tartalmához köthető dátum vagy időszak
  • Térbeli vonatkozás: az eredeti dokumentum létrejöttéhez, tartalmához köthető helyszín, a létrehozás helyszíne, vagy a könyv tartalmának térbeli vonatkozása
  • Forrás: az adatszolgáltató intézmény neve
  • Hozzáférési jogok: információ arról, hogy milyen feltételekkel érhető el az eredeti tárgy.

Az adatbázis nyilvános felületén a cikk írásakor, 2020. július 1-jén 655.784 rekord és 11.405.225 metaadat érhető el.

 

Statisztika 2015–2020

A Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjteménye 2015 decembere és 2020 júliusa között 27.755 baranyai vonatkozású, különböző típusú (kép, szöveg, audiovizuális anyag) digitalizált dokumentumot töltött fel a MaNDA DB adatbázisba, ami 13.397 adatbázis rekord9 között oszlik el. A digitalizált dokumentumok több mint a fele kép típusú dokumentum, ezt követik szöveges dokumentumok és az audiovizuális dokumentumok.

A CsGyK rekordjai

A Csorba Győző Könyvtár rekordjai a Magyar Nemzeti Digitális Archívumban

A kép típusú dokumentumok zömét a Helyismereti Osztály saját fotó- és képeslapgyűjteménye, Tóth Tibor Endre pécsi képeslapgyűjteménye, Kistelegdi István fotógyűjteménye, valamint a Pécsi Országos Színházi Találkozóval (POSZT) kapcsolatos dokumentumok teszik ki.

Szöveges dokumentumként jellemzően a pécsi színházakkal (Pécsi Nemzeti Színház, Pécsi Harmadik Színház és Bóbita Bábszínház) kapcsolatos aprónyomtatványok, a Rácz Aladár Közösségi Ház aprónyomtatványai és különböző helyi kiadású időszaki kiadványok (Mohácsi Hírlap, Pécsváradi Hírmondó, huszonhat egyházi folyóirat stb.) kerültek feltöltésre.

A könyvtár papíralapú dokumentumok mellett jelentős mennyiségű audiovizuális dokumentumot digitalizált. Többek között feldolgozásra kerültek az unikálisnak számító Lvov-Kertvárosi Közösségi Televízió műsorai, Rátgéber László kosárlabdaedző archívuma, az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának műsorai, és pécsi önkormányzati közgyűlések.

 

A felhasználáshoz kapcsolódó jogok

A Forum Hungaricum és a Csorba Győző Könyvtár között létrejövő együttműködési megállapodás kötelező része az Europeana Data Exchange Agreement (DEA10) című dokumentumának mintájára kialakított jognyilatkozat. A dokumentum aláírásával a könyvtár hozzájárulását adta ahhoz, hogy a Forum Hungaricum dokumentumokat közvetítsen az Europeana felé, valamint felelősséget vállalt, hogy digitalizálásra és közzétételre csak jogtiszta vagy rendezett jogállású tartalmakat választ ki. Fontos kiemelni, hogy a Forum Hungaricum nem vonja magához a keletkezett digitális tartalmak jogtulajdonlását.

Az adatbázis űrlapján az alábbi, jogi információk körébe tartozó metaadatok közül az első kettő kötelező, a harmadik kitöltése erősen ajánlott:

  1. Licenc: a digitalizált dokumentum, a digitális mű felhasználását hivatalosan engedélyező vagy korlátozó szabály;
  2. Jogtulajdonos: az a személy esetleg intézmény, aki/amely a dokumentum tulajdonjogai felett rendelkezik, illetve szerzői vagy jogkezelői joggal bír;
  3. Hozzáférési jogok: információ arról, hogy az eredeti dokumentum, tárgy milyen feltételekkel, ingyenesen vagy díjszabással érhető el, illetve tekinthető meg az adatszolgáltató intézményben.

A MaNDA DB adatbázisban összesen tizennégy11 különböző licencből lehet választani a feltöltéskor. Ezek közül nyolc a Creative Commons (CC) nevű nemzetközi szervezet12 licence, a másik hat pedig a Rightsstatments.org13 szervezet licencei. A CC tulajdonképpen egy internetes egyoldalú felhasználási nyilatkozat, amelynek keretében a jogtulajdonos szabványos keretek között adhat engedélyt művei felhasználására. A könyvtár a különböző digitalizált dokumentumainak felhasználására öt licencet, azaz felhasználási engedélyt határozott meg.

A CsGyK által használt licencek

A Csorba Győző Könyvtár által használt licencek

A könyvtár a legtöbb dokumentum esetében a CC BY-NC-ND (Nevezd meg! Ne add el! Ne változtasd!) licencet határozta meg. Ez a legszigorúbb CC licenc, csak a letöltést és a megosztást engedélyezi, amennyiben a felhasználók feltüntetik a műhöz kapcsolódó információkat (a szerző, illetve a jogtulajdonos nevét vagy álnevét, a mű címét), de nem módosíthatják, nem készíthetnek belőle átdolgozást, azaz származékos művet, illetve nem használhatják fel kereskedelmi célra.

A második legtöbbször használt licenc a PDM (The Public Domain Mark), ami azt jelenti, hogy a mű nem tartozik a szerzői jog védelme alá, azaz közkincs. Ez a licenc abban az esetben használható, ha a szerző halálát követően eltelt a 70 év védelmi idő, vagy abban az esetben, ha a szerzője ismeretlen és a dokumentum első nyilvánosságra hozatala óta eltelt 70 év. A közkincsként jelölt dokumentumokat nem védi a szerzői jog, tehát bárki által felhasználhatók, másolhatók, módosíthatók. Ebben a kategóriában jellemzően 70 évnél régebbi képeslapok, fotók kerültek feltöltésre.

A Kistelegdi Gyűjteményhez tartozó digitalizált fotók licence CC0 lett, ami azt jelenti, hogy a szerző, Kistelegdi István a művét közkincsnek minősítette és ezzel együtt lemondott a szerzői jogairól.

A Pécsi Nemzeti Színház plakátjai és műsorfüzetei, valamint a helyi televíziók felvételeit tartalmazó audiovizuális dokumentumok esetében a CC BY-NC (Nevezd meg! Ne add el!) licencet jelölte ki a könyvtár. Ez a licenc lehetővé teszi, hogy a dokumentumokat terjesszék, módosítsák, felhasználják, amennyiben feltüntetik a műhöz kapcsolódó információkat. A módosított, átdolgozott, azaz a származékos művekre nem vonatkoztathatók az eredeti műre vonatkozó feltételek. Fontos megszorítás viszont, hogy a mű kereskedelmi célra nem használható fel.

Az ötödik felhasznált licenc a Minden jog fenntartva (In Copyright), azaz a mű szerzői jogi védelem alá tartozik. Ezek a dokumentumok Tóth Tibor Endre pécsi képeslapgyűjteményébe tartoznak és a szerzői jogban és a kapcsolódó jogokban megengedett módon szabad őket felhasználni. Egyéb felhasználási esetben a jogtulajdonos(ok) engedélyét szükséges megszerezni.

 

Europeana

A Forum Hungaricum a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégiával14 összhangban akkreditáltan15 megbízható aggregátorként a MaNDA DB-ből rendszeresen szolgáltat kulturális örökségi elemeket az European felé. A Csorba Győző Könyvtárnak az Europeana archívumában 13.277 rekordja érhető el.16 A magyarországi könyvtárak közül csupán a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény (19.732 rekord) és a kecskeméti Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár (17.558 rekord) előzi meg. Azonban fontos megemlíteni, hogy a két könyvtár évekkel hamarabb kezdte meg gyűjteményeik digitalizálását és feltöltését a MaNDA DB aggregációs adatbázisba.

Az Europeana munkatársai a páneurópai archívum anyagából heti rendszerességgel tematikus galériákat, blogbejegyzéseket jelentetnek meg, amelyekben rendszerint válogatnak az általunk aggregált rekordok közül. Így a Csorba Győző Könyvtár adatbázistételei is többször szerepeltek már ezeken a felületeken, például az európai zsinagógákat,17 bányászatot18 vagy az ipari építészet örökségét19 bemutató galériákban.

Az Europeana Galériákban használt baranyai kultúrkincsek

 Az Europeana Galériákban használt baranyai kultúrkincsek

 

Tematikus virtuális kiállítások

A Forum Hungaricum munkatársai a MaNDA adatbázis tételeiből rendszeresen állítanak össze tematikus virtuális kiállításokat.20 Célunk, hogy az adatbázisba feltöltött kulturális tartalmakat olyan új kontextusba helyezve mutassuk be, ahogy azok – térbeli, jogi vagy formai tulajdonságaik miatt – talán sosem kerülnének egy kiállítótérbe. Többek között készítettünk kiállítást a pécsi kesztyűről, a pécsi villamosról, a Hotel Kikeletről, a Pécsi Tudományegyetemről, a Pécsi Országos Kiállítás és Vásárról vagy a Csorba Győző Könyvtár Kistelegdi Gyűjteményéről.21

Egyik legnépszerűbb összeállításunk az 1907. évi Pécsi Országos Kiállítás és Vásárról szóló kiállítás.22 A vásár a maga korában azt a célt tűzte ki, hogy a nagyközönség számára bemutassa Magyarország iparát, mezőgazdaságát, háziiparát és művészetét, valamint erősítse a termelők és a fogyasztók kapcsolatát. Kevésbé köztudott, hogy a vásár bevételétől tették függővé a pécsi kultúrpalota megépülését. Jóllehet a vásár, ami közel egymillió látogatót vonzott, sikeres volt, Pécs mégsem kapott kultúrpalotát. Virtuális kiállításunk – több más érdekesség bemutatása mellett – választ ad ennek miértjeire.

Részlet az 1907. évi Pécsi Országos Kiállítás és Vásárt bemutató képeslapgyűjteményből

Részlet az 1907. évi Pécsi Országos Kiállítás és Vásárt bemutató képeslapgyűjteményből

Dr. Kistelegdi István Ybl-díjas építészmérnök, a PTE Műszaki és Informatikai Kar emeritus professora 2012-ben a könyvtár Helyismereti Gyűjteményének adományozta a munkássága folyamán keletkezett fotógyűjteményét.23 Az adományozó 1972 és 1988 között előbb a Baranyaterv, majd a Pécsiterv tervezőjeként készítette a kollekciót alkotó több mint 5000 felvételt. A gyűjtemény részben lefedi Pécs és Baranya megye, valamint Somogy és Tolna megye állami építkezéseit az 1970-es évektől a rendszerváltásig. A Forum Hungaricum és a könyvtár együttműködésének köszönhetően a professzor úr magángyűjteményéből ma már mindenki számára szabadon, online elérhető közkincs lett, melyből szintén készült egy tematikus virtuális kiállítás.

Részlet a Kistelegdi Gyűjteményből

Részlet a Kistelegdi Gyűjteményből

 

Népszerűsítés

A Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia célrendszerének megfelelően különös figyelmet fordítunk a MaNDA DB aggregációs adatbázissal kapcsolatos kritikus tömeg eléréséhez. A feladat kivitelezéséhez a tematikus virtuális kiállítások szerkesztése mellett aktív online marketingtevékenységet folytatunk az interneten leggyakrabban használt keresőmotorok és a közösségi média segítségével.24 Továbbá a feliratkozott olvasóinknak havi rendszerességgel – minden hónap utolsó munkanapján – hírlevelet küldünk ki, melyben az érdeklődők nemcsak aktuális híreinkről tájékozódhatnak, hanem a legfrissebb virtuális kiállításainkat is megtekinthetik.

 

Összegzés

A Csorba Győző Könyvtár a Forum Hungaricummal együttműködésben az elmúlt öt évben jelentős eredményeket ért el a baranyai vonatkozású kulturális örökség digitalizálása terén. A könyvtár Helyismereti Gyűjteményének digitalizálásával, és a nagyközönség számára való online közzétételével Baranya megye első számú, forrásértékű kulturálisörökség-megosztójává vált. A Forum Hungaricum és a Csorba Győző Könyvtár kulturálisörökség-megőrző és -közreadó munkája jelenleg is tart, és ez – a tervek szerint – a közeljövőben a megye épített örökségével is kiegészül. A további együttműködés célja a műemlékek, a történelmi épületek és a régészeti területek digitalizálása és online elérhető háromdimenziós modellek létrehozása.

 
A szerző informatikus könyvtáros,
a Forum Hungaricum Nonprofit Kft. Digitálisarchívum-fejlesztési Osztályának vezetője
 

1. A tanulmány a Pécs Története Alapítvány és a Csorba Győző Könyvtár által közösen rendezett Pécs-Baranya évszázadai, 4. című helytörténeti konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata.

2. 378/2016. (XII.2.) Korm. rendelet Egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásról, valamint egyes közfeladatok átvételéről. [http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=198993.348782] (2020.06.30.)

3. 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről. [https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700140.TV] (2020.07.13.)

4. 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról. [https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1000375.kor] (2020.07.13.); 2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról. [https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=a1100106.tv] (2020.07.13.)

5. Vass Johanna – Szüts Etele: Közgyűjtemények együttműködése a MaNDA országos digitalizálási projektjeiben 2013–2016. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 63(2016): 12. sz. 478–493. [https://tmt.omikk.bme.hu/tmt/article/view/149/10415] (2020.06.30.)

6. Volt és jelenlegi partnerintézmények a MaNDA DB adatbázisban: https://www.google.com/maps/d/viewer?mid=1avBbX1mjCDA83l3ST76-UXAEyog&usp=sharing (202006.30.)

7. Pap Dávid Zoltán – Szüts Etele: A virtuális Baranya felépítése. A Helyismereti Gyűjtemény mint digitális tartalomszolgáltató. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 27(2018): 12. sz. 3–7. [https://epa.oszk.hu/01300/01367/00309/pdf/EPA01367_3K_2018_12_003-007.pdf] (2020.06.30.)

8. https://mandadb.hu/ (2020.06.30.)

9. A Csorba Győző Könyvtár rekordjai a Magyar Nemzeti Digitális Archívumban: https://mandadb.hu/tart/kereses?HNDTYPE=SEARCH&name=doc&page=1&_clearfacets=true&_clearfilters=true&fld_compound=&fac_organization=167 (2020.06.30.)

10. Biankó Data Exchange Agreement című dokumentum. [https://pro.europeana.eu/files/Europeana_Professional/DEA/Europeana%20Data%20Exchange%20Agreement%202019.pdf] (2020.07.01.)

11. Szerzői és személyiségi jogi tájékoztató 2.2. Forum Hungaricum Nonprofit. Kft., Budapest, 2020. 19. [https://mandadb.hu/dokumentum/1097966/Szerzoi_es_szemelyisegi_jogi_tajekoztato_2_2.pdf] (2020.07.01.)

12. Creative Commons („kreatív közjavak”) nonprofit szervezet licencei: https://creativecommons.org/ (2020.07.01.)

13. Rightsstatements.org nonprofit szervezet licencei: https://rightsstatements.org/en/ (2020.07.01.)

14. Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (2017–2025). Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest, 2017. [https://www.kormany.hu/download/9/ac/11000/K%C3%B6zgy%C5%B1jtem%C3%A9nyi%20Digitalizl%C3%A1si%20Strat%C3%A9gia_2017-2025.pdf] (2020.06.28.)

15. Szüts Etele: Aggregátorok akkreditációja az Europeana szolgáltatáshoz. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 66(2019): 5. sz. 287–292. [https://tmt.omikk.bme.hu/tmt/article/view/12093/13752] (2020.06.28.)

17. Europeana Galleries. Synagogues: https://www.europeana.eu/en/galleries/synagogues (2020.06.30.)

18. Europeana Galleries. Mining and miners: https://www.europeana.eu/en/galleries/mining-and-miners (2020.06.30.)

19. Europeana Galleries. Industrial architecture across Europe: https://www.europeana.eu/en/galleries/industrial-architecture-across-europe (2020.06.30.)

20. Kondákor Ferenc – Szüts Etele – Takács Eszter – Tompa Éva: A MaNDA adatbázisban található virtuális kiállítások bemutatása. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 26(2017): 10. sz. 16–19. [https://epa.oszk.hu/01300/01367/00295/pdf/EPA01367_3K_2017_10_016-019.pdf] (2020.06.30.)

21. Péccsel kapcsolatos tematikus virtuális kiállítások: https://mandadb.hu/virtualis-kiallitasok#Pecs (2020.06.30.)

22. Tematikus virtuális kiállítás az 1907. évi Pécsi Országos Kiállítás és Vásárról: https://mandadb.hu/cikk/809813/1907_evi_Pecsi_Orszagos_Kiallitas_es_Vasar (2020.06.30.)

23. Szüts Etele: Kistelegdi Gyűjtemény – Magángyűjteményből közkincs. Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 64(2017): 7–8. sz. 372–388. [https://tmt.omikk.bme.hu/tmt/article/view/1026/10375] (2020.06.30.)

24. Szüts Etele – Hegedűs Henriett – Kondákor Ferenc: @Kultúrkincs. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 29(2020): 4. sz. 3–11. [https://epa.oszk.hu/01300/01367/00327/pdf/EPA01367_3K_2020_04_003-011.pdf] (2020.06.30.)