Jelenlegi hely

külhoni magyarok

Gazsó Dániel

Munkám legfőbb célja a magyarországi nemzetpolitikák átfogó értelmezése és elemzése néhány határon túli magyar közösség vizsgálata alapján. Ehhez egy olyan interdiszciplináris antropológiai módszer alkalmazására van szükség, amely kiterjed a kutatás tárgyának történetiségére éppúgy, mint a benne rejlő globális és lokális összefüggésekre.

A magyar hagyományok megismerését, visszatanulását célzó mozgalom kezdeményezői annyit tudtak, hogy őseik Magyarországról származtak, és ezért kézenfekvőnek tűnt, identitásukat  magyar hagyományokban horgonyozzák le. De valójában mit tudhattak Magyarországról, s arról, hogy mik a magyar hagyományok? Többeket megkérdeztünk, mit tudnak az óhazáról. Egyöntetűen megállapítható, hogy szinte semmit: Magyarország földrajza, történelme, kultúrája ismeretlen a számukra.

A. Gergely András

Lehet-e ténylegesen egy új-zélandi vagy kanadai magyar klub esetében kettős kötődésről beszélni, ha az ottani magyarok már kevert nyelven szólnak, ha egész generációknak hiányzik a nyelvtudásuk, ha már nem ismerik a magyar népmeséket, nem hallgatják a magyar pop-kultúra számait, nem látnak egy, Az ember tragédiájából készült újraföldolgozást?

Bába Szilvia

Az egyén tudatosan vállalhatja kettős vagy adott esetben többes (mozaik, vagy poli-)identitását. Lehet tehát egyszerre egyenjogú tagja egy adott állam politikai közösségének és részese a többségi nyelvtől, vallástól, kultúrától eltérő etnikai csoportnak.

Az 1990-ben megalakult Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége zászlajára tűzte az autonómia visszaállítását, és az 1992. április 25-én tartott kanizsai közgyűlésén elfogadta a vajdasági magyar autonómiáról szóló tervezetét. A jogszabály-tervezet kimondta a vajdasági magyarok igényét önrendelkezési joguk elismerésére, az önrendelkezéshez való jogot a magyar népcsoport természetes közösségi jogának tekintette, ugyanakkor világosan jelezte, hogy nem kérdőjelezi meg Szerbia állami szuverenitását.

Hódi Sándor

Ma ugyanott tartunk, ahol 25 évvel ezelőtt. Erősen megfogyatkozva, felhígulva, vértelenné válva, önmagában elbizonytalanodva a magyar kisebbségi értelmiségnek jószerével ahhoz sincs már ereje (bátorsága), hogy a rendszerváltás elején megfogalmazott célkitűzések mellett kiálljon. Sőt ebben a strukturálatlan önmeghatározási-önminősítési helyzetben a kisebbségi magyar közösségek rosszabb állapotban vannak, mint negyed évszázaddal ezelőtt.

Törzsök Erika

A magyarságot váratlanul és felkészületlenül találta az európai integráció. 1990 után 2004-től, illetve 2007-től – ismét tőlünk függetlenül – kerültünk új történelmi helyzetbe. Nyolc és fél évtized után a magyarság jelentős része került ugyan újra egyazon nagy politikai-gazdasági egység, az Európai Unió keretein belülre, s Magyarország határai nagyrészt virtuálissá váltak, illetve válnak, de szinte állva maradtunk. A kisebbségpolitika belpolitikai játszmák részévé vált.

Erdős Zoltán

A pécsi székhelyű Határokon Túli Magyarságért Alapítvány 2017 szeptemberében nívós programsorozattal ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. A csaknem kéthetes fesztivál keretében az érdeklődők képzőművészeti kiállításokon, irodalmi programokon, pódiumbeszélgetéseken és kézműves programokon vehettek részt. A rendezvénysorozat méltó módon összegezte az Alapítvány eddigi eredményeit, s egyúttal kijelölte a munka nyomvonalát a következő időszak számára.