Jelenlegi hely

nemzeti identitás

Balatonyi Judit

Az etnikus és vallási rivalizálás, a határkonstrukció elsősorban a helyi és nem helyi román és magyar politikai és tudáselit által formált nyilvános ünnepi rítusok és diskurzusok szintjén érhető tetten. A román és magyar pünkösdi ünnepek nyilvános üzenetei és az ünneplő románok és magyarok egyéni ünneplési gyakorlatai, élményei között ellentmondásokat, nehezen összefésülhető szálakat fedeztem fel, vagyis az ünnepek hivatalos üzenetei, rítusai nem minden esetben érik el a „kívánt hatás”-t.

A magyar hagyományok megismerését, visszatanulását célzó mozgalom kezdeményezői annyit tudtak, hogy őseik Magyarországról származtak, és ezért kézenfekvőnek tűnt, identitásukat  magyar hagyományokban horgonyozzák le. De valójában mit tudhattak Magyarországról, s arról, hogy mik a magyar hagyományok? Többeket megkérdeztünk, mit tudnak az óhazáról. Egyöntetűen megállapítható, hogy szinte semmit: Magyarország földrajza, történelme, kultúrája ismeretlen a számukra.

Balatonyi Judit

A transzkulturális baráti együttlétek és beszélgetések során számos alkalommal megkérdőjeleződnek az etnikus és vallási csoportok, identitások közötti határok, elmosódnak a különbségek, és alkalmanként újféle azonosságok is létrejöhetnek. A különbség és a hasonlóság véleményem szerint nem valami adott dolog, hanem folyamatos interakciók hozzák létre hol az egyiket, s hol a másikat.

Fried István

A közhelyek, a nyelvi panelek majdnem mindig csupán egyetlen nyelvi közösségen belül keltik a bennfentesség, az összetartozás, a hasonlóképpen gondolkodás hatását. Amint kilépnénk a nyelvi közösség kereteiből, a lefordíthatatlanság kérdésével kerülünk szembe.

A. Gergely András

Lehet-e ténylegesen egy új-zélandi vagy kanadai magyar klub esetében kettős kötődésről beszélni, ha az ottani magyarok már kevert nyelven szólnak, ha egész generációknak hiányzik a nyelvtudásuk, ha már nem ismerik a magyar népmeséket, nem hallgatják a magyar pop-kultúra számait, nem látnak egy, Az ember tragédiájából készült újraföldolgozást?

Bába Szilvia

Az egyén tudatosan vállalhatja kettős vagy adott esetben többes (mozaik, vagy poli-)identitását. Lehet tehát egyszerre egyenjogú tagja egy adott állam politikai közösségének és részese a többségi nyelvtől, vallástól, kultúrától eltérő etnikai csoportnak.