Jelenlegi hely

Pécs

Balogh János

Pécs. Nekem szülővárosom. Az ifjú évek, az új élet, a változások küzdelmes vagy boldog színtere. Gyakran hallgatom történetét, itt-ott elejtve, egy épület falán vagy a könyvek lapjain. Pécsiként – mert annak vallom magam – nekem más történetem van a városról. Ahogy mindenkinek, aki itt él: megannyi emlékezet, mint a tejutak, szanaszét, örvénylenek a városban. Ezekre a személyes élettörténetekre épül Bánkuti Gábor történész a város históriáját feltáró munkája. Az általa vezetett Pécs8 Program kutatótábora ezeken keresztül igyekezett megismerni a város múltját, hogy végül egy nagyobb ívű várostörténeti munkában oldódjon fel.

Az EKF így vagy úgy, de mindenképpen megzavarja az önnön nagyságától félájult tükebirodalom nyugalmát. Ha nem most, amikor még van lehetőség felzárkózni, tanulni, valódi nagyságra törni, akkor majd 2010-ben, a kudarc keserű poharát fenékig ürítve. Csak a városon múlik, hogy melyik forgatókönyvet választja: valóban felkészül a próbatételre, vagy elkezd úgyis Pécs a világ közepe feliratú pólókat gyártatni valamelyik önkormányzat-közeli vállalkozással.

Hajdu Krisztián

A hajléktalanság arányát tekintve Budapest vezet, de Pécs is az élmezőnyben van. A jövedelmi viszonyokat, foglalkoztatást tekintve Pécsnek rosszak a mutatói, ez kihat azokra is, akik a leginkább rászorult helyzetben élnek. Viszont ennek „köszönhető”, hogy kialakult egy nagy intézményrendszer.

Magyarországon – ezen belül is elsősorban Észak- és Kelet-Magyarországon, valamint a dél-dunántúli régióban – a szegények, cigányok lakóhelyi elkülönülése az ezredfordulóra drámai méreteket öltött. Jelenleg a magyarországi cigányok közel fele (44,7%) él a többségi társadalomtól valamilyen formában elkülönülten, ezen belül még mindig sokan telep-, vagy gettószerű körülmények között. A térbeli elkülönülés ezeken a területeken nem csupán a rossz lakáskörülményeket, a munkahelyek és az alapvető szolgáltatások hiányát jelenti, hanem gyakran a közéletből, a döntéshozatali folyamatokból való kizáródással is párosul.

Pánovics Attila

A pécsi Balokány Ligetért Összefogás mint helyi kezdeményezés egyedülálló a maga nemében, hiszen nagyon különböző profilú, saját területükön már komoly tapasztalatokkal rendelkező civil szervezetek csatlakoztak hozzá egy hosszú távú, közös cél megvalósítása érdekében. Pont egy olyan időszakban, amikor a hazai civil társadalom egésze egyre mélyülő válságba került, a liget megmentésére indult helyi kezdeményezés eredményeként a civil szervezetek valódi partnerségen alapuló, tartós kapcsolatot alakítottak ki egymással, valamint az önkormányzattal és a többi érintett szervezettel.

Erdős Zoltán

A pécsi székhelyű Határokon Túli Magyarságért Alapítvány 2017 szeptemberében nívós programsorozattal ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. A csaknem kéthetes fesztivál keretében az érdeklődők képzőművészeti kiállításokon, irodalmi programokon, pódiumbeszélgetéseken és kézműves programokon vehettek részt. A rendezvénysorozat méltó módon összegezte az Alapítvány eddigi eredményeit, s egyúttal kijelölte a munka nyomvonalát a következő időszak számára.