Jelenlegi hely

Dokumentumok

Rovatunkban olyan dokumentumokat, klasszikus és újabb keletű írásokat adunk közre, amelyek napjaink társadalmi kérdéseire vonatkozóan is fontos tanulságokkal, értékes szempontokkal szolgálnak.

Az EKF így vagy úgy, de mindenképpen megzavarja az önnön nagyságától félájult tükebirodalom nyugalmát. Ha nem most, amikor még van lehetőség felzárkózni, tanulni, valódi nagyságra törni, akkor majd 2010-ben, a kudarc keserű poharát fenékig ürítve. Csak a városon múlik, hogy melyik forgatókönyvet választja: valóban felkészül a próbatételre, vagy elkezd úgyis Pécs a világ közepe feliratú pólókat gyártatni valamelyik önkormányzat-közeli vállalkozással.

A magyar hagyományok megismerését, visszatanulását célzó mozgalom kezdeményezői annyit tudtak, hogy őseik Magyarországról származtak, és ezért kézenfekvőnek tűnt, identitásukat  magyar hagyományokban horgonyozzák le. De valójában mit tudhattak Magyarországról, s arról, hogy mik a magyar hagyományok? Többeket megkérdeztünk, mit tudnak az óhazáról. Egyöntetűen megállapítható, hogy szinte semmit: Magyarország földrajza, történelme, kultúrája ismeretlen a számukra.

A demokratizálódás a társadalmilag és morálisan fejletlen rétegeket a politikában aktívakká s így könnyen fellobbanó indulataikat előre nem sejtett hatalommá tette. Ennélfogva ha a tömegek irracionalitása valahol feltör: az így létrejövő zavar nem lokalizálható többé s a társadalmi interdependencia mechanizmusán keresztül világgá terjedhet.

A dunai államok békéje attól függ, milyen szellemben és milyen módon tesznek lépéseket a problémák megoldása felé. Ha mindegyik népet egyenrangúan kezelik, ha kinyilváníthatják, mely államhoz kívánnak tartozni, és akaratukat tiszteletben tartják, ha az annexiós törekvések helyett a kölcsönös megértés érvényesül, akkor elkezdődhet a békés fejlődés. A történelem logikája és a köznapi élet is az együttműködésért kiált, hogy ezen térség nyugodt kulturális és gazdasági fejlődését Európa közös érdekeivel összhangban biztosíthassuk.

Az 1990-ben megalakult Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége zászlajára tűzte az autonómia visszaállítását, és az 1992. április 25-én tartott kanizsai közgyűlésén elfogadta a vajdasági magyar autonómiáról szóló tervezetét. A jogszabály-tervezet kimondta a vajdasági magyarok igényét önrendelkezési joguk elismerésére, az önrendelkezéshez való jogot a magyar népcsoport természetes közösségi jogának tekintette, ugyanakkor világosan jelezte, hogy nem kérdőjelezi meg Szerbia állami szuverenitását.

Magyarországon – ezen belül is elsősorban Észak- és Kelet-Magyarországon, valamint a dél-dunántúli régióban – a szegények, cigányok lakóhelyi elkülönülése az ezredfordulóra drámai méreteket öltött. Jelenleg a magyarországi cigányok közel fele (44,7%) él a többségi társadalomtól valamilyen formában elkülönülten, ezen belül még mindig sokan telep-, vagy gettószerű körülmények között. A térbeli elkülönülés ezeken a területeken nem csupán a rossz lakáskörülményeket, a munkahelyek és az alapvető szolgáltatások hiányát jelenti, hanem gyakran a közéletből, a döntéshozatali folyamatokból való kizáródással is párosul.

Az irodalomolvasó közönség új, eddig ismeretlen Fülöpöt talál Passuth regényében. Passuth László „közönséges embert” akart formálni az érdekes, romantikus hősből. Az új beállítás csábítása a végletbe ragadta. Fülöp az „ember” túlságosan meg van magyarázva, ezért nem látjuk az „uralkodó” tévedéseinek, korlátoltságának szörnyű következményeit, melyek túlnőnek saját sorsán.