Jelenlegi hely

Összes cikk

Andits Petra

A nagyarányú bevándorlás több katalán város spanyol ajkú külterületeiben azt a széles körben elterjedt gondolatot generálta, hogy a kerületek a bűnözés és egyéb jogellenes cselekedetek központjává váltak. A mecset jelenlétét nem egyszerűen a növekvő bevándorlás szimbólumaként értelmezték, hanem olyan tényezőnek, amely aktív szerepet játszik a kerület hanyatlásában.

Kiss Zoltán

Vérvád – gonosz szó. Kinek a tetteit hatotta át, irányította a benne való hit, illetve a tőle való félelem? Melyik gyerek volt az igazi szemtanú? S vajon mit láthatott? Igazol-e bármiféle antiszemitizmust, ami Eszterrel történt? S persze, mi történt Eszterrel?

A. Gergely András

A Genesis Project és a Salgado alapította Instituto Terra arra készteti a nézőket, hogy tudatosítsák önmagukban, milyen károsodást okozunk saját bolygónkban puszta létünkkel is, mert nemcsak nem ismerjük az állatvilágot, a természeti tüneményeket és őslakos népeket, de vakok és felelőtlenek is vagyunk a megoldás keresésére, meglátására, vállalására.

A. Gergely András

A struktúrában végbement változás még nem változtat a kultúrában! Sőt, a társas vagy társadalmi kiszolgáltatottság sem okvetlenül módosít az integrációs modelleken, hanem rejtett lehetőségként ott marad magában a rendszerben a közösségi szintű szabadságfeltételek lehetséges igénye, valahol ott bújik meg a hiábavaló stratégiai és bürokratikus sikerképesség morális deficitje, az igazságosság mindenkori érzületének rejtekező minimuma, valamint a kialakult érdekkonfliktusok tompítására alkalmas ellenoldali mechanizmusok számos célrendszere.


Finta István

Igaz, hogy a közigazgatás és a piaci szervezetek világában ismert és meghonosodott humánerőforrás-fejlesztési módszereket alapvetően a politikai pártok alkotta közegben lenne szükséges alkalmazni, ami szinte kizárólag az adott párt saját elhatározásán múlhat. Az alkalmazás, vagy elutasítás melletti döntés közvetlenül kihat bármely politikai szervezet kultúrájának fejlődésére, vagy annak megrekedésére. A politikai kultúra milyensége azonban közvetlenül befolyásolja a közigazgatás működését, amely aztán valamilyen jelzéseket közvetítve elér a lakosságig, a választópolgárokig.

Lajtai L. László

A csaknem teljes szuverén hatalom birtokába jutó magyar és magyarosodni akaró politikai elit országos és helyi képviselői a határozott politikai–kulturális nemzetállam-építés útját folytatták, a nemzetiségi törvény gyakorlati alkalmazásának részleges figyelmen kívül hagyásával. A nem magyar és mindinkább nemzetiséginek nevezett politikai–kulturális elit képviselői pedig eleinte jellemzően a nemzetiségi törvényt sem fogadták el, majd a teljes érzelmi elidegenedéstől, az aktív kulturális és politikai párhuzamos sajátnemzet-építés gyakorlatán át a status quó-hoz igazodás és az államnemzethez való lassú asszimilálódás alternatívái közül választottak.

Illik Péter

A középiskolai tanítás, és azon belül a történelemoktatás kapcsán is két olvasat, két párhuzamos paradigma van jelen. Jellemző, hogy a tradicionális elvek hígulása, erodálódása zajlik, de nem történt meg az átállás a liberális emberkép jegyében zajló képzésre. Amíg azonban nincs elméleti konszenzus, hogy a közoktatásnak melyiket is kellene képviselnie, addig érdemes félretenni a problémát, és máshogyan, módszertani, praktikus módon megközelíteni azt.

A. Gergely András

Az egyközpontú és félkarú irányítgatás egész rendszertelensége hosszú távra olyan tökéletlen perspektívákat rajzolhat elénk, melyek evidens vesztesei nem mások, mint a kortárs magyar valóság eltűrői, a korszakos rögtönzés kiszolgálói, tiltakozás helyett megbúvó attitűdöt mutató viselkedési modell további szereplői.

Paár Ádám

Az agrárius mozgalom tevékenységét nem egyszerűsíthetjük le sem egy, az agrárérdekeket képviselő lobbycsoportra, sem egyfajta konzervatív színezetű agrárdemokrácia megalapozására. A gazdaság és a politika mellett nem elhanyagolható az agrárius eszmében a kulturális összetevő. Véleményük szerint a magyar népet föl kell vértezni gazdasági és művelődési képességekkel, valamint gazdasági és szociális intézményrendszerrel, amelyek révén a magyarországi társadalom elsajátíthatja a demokráciához szükséges politikai és gazdasági kultúrát, az önkormányzás képességét.

A kisemberek legalábbis felemás történetként élhették meg a rendszerváltoztatást: a mérleg egyik serpenyőjében ott volt a kibontakozás ígéretét hordozó politikai átalakulás, a termékenynek tűnő viták, másik serpenyőjébe ugyanakkor a mindennapi élet egyre nehezebbé váló feltételei, a növekvő egyenlőtlenségek, és az évek során be nem igazolódott remények kerültek.

A. Gergely András

Az alkotások „puszta” műtörténeti bemutatása nem szándéka a szerzőnek, ám a kiválasztott festmények keletkezési körülményeihez visz vissza, kettős szemszögből elbeszélve azokat. Vagyis az alkotó mindig egy másik személlyel (baráttal, partnerrel, múzsával, alkotótárssal) együtt „szólal meg”, aki a mester élethelyzetére, érzelmi állapotára, szexusára, életfordulataira, sikereire, kibontakozására is hatást gyakorolt.

Balatonyi Judit

Az etnikus és vallási rivalizálás, a határkonstrukció elsősorban a helyi és nem helyi román és magyar politikai és tudáselit által formált nyilvános ünnepi rítusok és diskurzusok szintjén érhető tetten. A román és magyar pünkösdi ünnepek nyilvános üzenetei és az ünneplő románok és magyarok egyéni ünneplési gyakorlatai, élményei között ellentmondásokat, nehezen összefésülhető szálakat fedeztem fel, vagyis az ünnepek hivatalos üzenetei, rítusai nem minden esetben érik el a „kívánt hatás”-t.

Oldalak