Jelenlegi hely

Rovatok

Társadalmi rendszerek

Az elmúlt szűk három évtized során a magyar kormányzatok rendszeresen kísérleteztek egy-egy társadalmi rendszer többé vagy kevésbé mélyreható átalakításával, új alapokra helyezésével, ám ezek a törekvések rendre megrekedtek. Számos területen így napjainkig korszerűtlenül és akadozóan működő intézmények állnak fenn. Miben érhetőek tetten a működési zavarok? Hogyan tehetnénk hatékonyabbá, korszerűbbé és demokratikusabbá a köz- és felsőoktatás, az egészségügy, a közigazgatás, a szociális ellátás és a többi rendszer működését? Miként állítható helyre az intézményeink iránti, megingott bizalom, és hogyan akadályozható meg – Miszlivetz Ferenc találó kifejezésével – a közrossz terjedése?

Törésvonalak

A magyar társadalmat a kiegyezés, sőt alighanem a mohácsi csata óta ellentmondásos fejlődés, egymást keresztező politikai, szociális és kulturális hasadások, egymásra rakódó konfliktusok és elégedetlenségek jellemzik. A rovatban közölt írások azt vizsgálják, milyen konkrét lépésekre volna szükség ahhoz, hogy felülemelkedjünk a régi beidegződéseken, a kölcsönös meg nem értéseken, hogyan tudnánk megerősíteni a társadalmat összetartó szálakat, egy egészségesebb és konstruktívabb közösségi életet teremtve.

Polgári társadalom

Egy gyanútlan szemlélőnek úgy tűnhet, hogy Magyarországon a civil társadalom, a részvételi demokrácia fejlődése a rendszerváltoztatás idejének biztató kezdetei után megrekedt, illetőleg felemás és egyensúlytalan módon indult fejlődésnek. Az önszerveződő közösségek vagy különböző politikai erők járszalagjára fűződtek, vagy a túlélésükért küzdenek. De vajon helytálló-e ez a kép? Beindulhat-e, beindítható-e a civil társadalom egészségesebb és szélesebb alapokon nyugvó szerveződése? Mik a civil kurázsi, a citoyen értékrend, és a valódi polgári nyilvánosság esélyei?

Emigráns magyarok

Súlyos társadalmi gondot jelent napjainkban, hogy számos magyar a nyugati világban keresi boldogulását és találja meg számításait. Különösen fájó, hogy a kivándorlás nagyrészt a fiatal, jól képzett rétegeket érinti. Mik az előzményei ennek az exodusnak? Hogyan értelmezhető és értékelhető ez a folyamat közép-európai összehasonlításban, és hogyan lehetséges megfékezni a további elvándorlást?

Közös dolgaink

A közép-európai nemzeteket és államokat nemcsak a történelmi múltjuk köti össze, sok tekintetben a jelenben is egymásra utaltak, és csak a stratégiai célok összehangolásával lehet esélyük arra, hogy a nemzetközi küzdőtéren megállják a helyüket. Napjainkban biztató a Visegrádi Négyek egyre szorosabb együttműködése, ám a kooperáció kiterjesztése és hosszú távú fenntarthatósága, valamint a határon túli magyar közösségek helyzete kapcsán is vannak még kérdések. Vajon ki lehet-e alakítani egy valamennyiünk számára elfogadható, korszerű nemzetfogalmat, amely segítségünkre lehet a további konfliktusok elkerülésében, a konszenzuskeresésben, regionális elgondolások kidolgozásában? Milyen kérdésekben tanulhatunk egymástól, akár egymás hibáiból?

Visszatekintő

Közép-Európa legnagyobb baja – írja Hunčík Péter –, hogy itt egy néppel mindig több van, mint amennyi haza létezik, és ebben a tülekedésben minduntalan egymás lábára lépünk. Társadalmaink számtalan sérelmet, történelmi tehertételt cipelnek magukkal, amelyek évtizedek, évszázadok óta nehezítik az előrejutást, lassítják a fejlődést, mérgezik a mindennapi élet légkörét. Az utóbbi évszázad traumáit együtt éltük át, mégsem sorstársként, sok esetben inkább ellenségként tekintünk egymásra. A rovat célja, hogy megvilágítsa a konfliktusok elmélyülésének történeti gyökereit, és bemutassa az együttélésnek, a szolidaritásnak azokat a múltbeli formáit, amelyek napjainkban is továbbgondolhatók lehetnének.

Globális kihívások

Európa valamennyi társadalmát érinti és egész kontinensek viszonyát határozza meg a migráció kérdése, de ugyanilyen súlyos következményekkel jár a klímaváltozás, és a gazdasági egyenlőtlenségek világméretű rendszere is. Mindezek számtalan elvi és gyakorlati kérdést vetnek fel a jóléti állammal, a fogyasztói társadalommal és a politikai világrenddel kapcsolatban. Milyen szerepet játszhat Közép-Európa és Magyarország az átalakuló világban? Hogyan őrizhetjük meg életmódunkat, hagyományainkat úgy, hogy eközben hűek maradhassunk a szolidaritás és humanitás európai értékeihez is? Milyen környezeti változásokkal kell szembenéznünk, és mit tehetünk a káros hatások megelőzése, kivédése érdekében?

Szemle

Ismertetések, kritikák, beszámolók a kulturális és közélet fejleményeiről, könyvekről, kiállításokról, konferenciákról.

In memoriam Hankiss Elemér

Hankiss Elemér világszínvonalon alkotó és világszerte számon tartott magyar értelmiségi volt, aki sosem fordított hátat Magyarországnak, és mindig őszintén törekedett a társadalmi konszenzus elősegítsére, az új kiegyezés megteremtésére. Az ő alakja előtt tisztelgünk az életútját és hitvallását bemutató riportfilmmel, valamint szakmai és publicisztikai munkáinak – a teljesség igényével készült – jegyzékével.