Társadalmi rendszerek

Igaz, hogy a közigazgatás és a piaci szervezetek világában ismert és meghonosodott humánerőforrás-fejlesztési módszereket alapvetően a politikai pártok alkotta közegben lenne szükséges alkalmazni, ami szinte kizárólag az adott párt saját elhatározásán múlhat. Az alkalmazás, vagy elutasítás melletti döntés közvetlenül kihat bármely politikai szervezet kultúrájának fejlődésére, vagy annak megrekedésére. A politikai kultúra milyensége azonban közvetlenül befolyásolja a közigazgatás működését, amely aztán valamilyen jelzéseket közvetítve elér a lakosságig, a választópolgárokig.

A középiskolai tanítás, és azon belül a történelemoktatás kapcsán is két olvasat, két párhuzamos paradigma van jelen. Jellemző, hogy a tradicionális elvek hígulása, erodálódása zajlik, de nem történt meg az átállás a liberális emberkép jegyében zajló képzésre. Amíg azonban nincs elméleti konszenzus, hogy a közoktatásnak melyiket is kellene képviselnie, addig érdemes félretenni a problémát, és máshogyan, módszertani, praktikus módon megközelíteni azt.

Amikor úgy érzem, hogy Magyarországon demokratikus deficit van, hogy a kormány egy kicsit túl sokat akar magának, és túl keveset enged a tudomány autonómiájának, akkor óvatosabban kezelem azt a lehetőséget, ami Franciaországban többé-kevésbé tökéletesen működik.

Az új törvény láthatóan túlságosan szabályozza az önkormányzatokat, ezáltal csorbítja a szuverenitásukat, és túlságosan nagy hangsúlyt fektet az állami befolyásra. A megyei önkormányzatok és a helyi önkormányzatok eddig szoros kapcsolatainak megszűnése szintén jelentős problémák forrása lehet a jövőben.

A hajléktalanság arányát tekintve Budapest vezet, de Pécs is az élmezőnyben van. A jövedelmi viszonyokat, foglalkoztatást tekintve Pécsnek rosszak a mutatói, ez kihat azokra is, akik a leginkább rászorult helyzetben élnek. Viszont ennek „köszönhető”, hogy kialakult egy nagy intézményrendszer.

A demokratikus értékek megvalósítása helyett egyértelműen a patriarchális modellek tűnnek működőképesnek. A paternalista struktúrák egyrészt megfelelnek a lakosság korábbi, demokrácia-deficites politikai szocializációjának, másrészt nagyobb hatékonyságot ígérnek a döntési mechanizmusok lerövidülése miatt.

A baksi cigánytelep legtöbb házában egyáltalán nincs áram, vagy feltöltős óra működik. A megújuló energiával az adományban részesült családok meg tudják oldani házaik világítását, és bármilyen USB-s eszköz töltését is. Ez megkönnyíti – sőt a téli időszakban lehetővé teszi – többek között a gyerekek otthoni tanulását, és a rendszernek hála kiküszöbölhető a hátralékok újabb felhalmozódása.

Olyan jogi szabályozásra van szükség, amely kellően világos és egyértelmű szabályokkal segíti a demokratikus állam működését és működtetését, akkor is, ha ideológiai változások miatt a jog „kereszttűzbe” kerül. Másfelől a jognak kell elsődlegesen tekintéllyel, feltétlen érvénnyel rendelkeznie, nem pedig az ideológiai megfontolásoknak.