Társadalmi rendszerek

Amikor úgy érzem, hogy Magyarországon demokratikus deficit van, hogy a kormány egy kicsit túl sokat akar magának, és túl keveset enged a tudomány autonómiájának, akkor óvatosabban kezelem azt a lehetőséget, ami Franciaországban többé-kevésbé tökéletesen működik.

Az új törvény láthatóan túlságosan szabályozza az önkormányzatokat, ezáltal csorbítja a szuverenitásukat, és túlságosan nagy hangsúlyt fektet az állami befolyásra. A megyei önkormányzatok és a helyi önkormányzatok eddig szoros kapcsolatainak megszűnése szintén jelentős problémák forrása lehet a jövőben.

A hajléktalanság arányát tekintve Budapest vezet, de Pécs is az élmezőnyben van. A jövedelmi viszonyokat, foglalkoztatást tekintve Pécsnek rosszak a mutatói, ez kihat azokra is, akik a leginkább rászorult helyzetben élnek. Viszont ennek „köszönhető”, hogy kialakult egy nagy intézményrendszer.

A demokratikus értékek megvalósítása helyett egyértelműen a patriarchális modellek tűnnek működőképesnek. A paternalista struktúrák egyrészt megfelelnek a lakosság korábbi, demokrácia-deficites politikai szocializációjának, másrészt nagyobb hatékonyságot ígérnek a döntési mechanizmusok lerövidülése miatt.

A baksi cigánytelep legtöbb házában egyáltalán nincs áram, vagy feltöltős óra működik. A megújuló energiával az adományban részesült családok meg tudják oldani házaik világítását, és bármilyen USB-s eszköz töltését is. Ez megkönnyíti – sőt a téli időszakban lehetővé teszi – többek között a gyerekek otthoni tanulását, és a rendszernek hála kiküszöbölhető a hátralékok újabb felhalmozódása.

Olyan jogi szabályozásra van szükség, amely kellően világos és egyértelmű szabályokkal segíti a demokratikus állam működését és működtetését, akkor is, ha ideológiai változások miatt a jog „kereszttűzbe” kerül. Másfelől a jognak kell elsődlegesen tekintéllyel, feltétlen érvénnyel rendelkeznie, nem pedig az ideológiai megfontolásoknak.